Madarász Erik: Megváltozott munkaerő-piaci igények

build builder construction equipment
Photo by Yury Kim on Pexels.com

A munkaerőpiac átalakulóban van

A munka világa és környezete folyamatosan változik. A változás nem újkeletű, korábban is szűntek meg és alakultak át szakmák, foglalkozások és munkakörök.

Az első ipari forradalom (kezdete az 1700-as évek végére tehető) során a technológiai változások hatására, az egyre inkább teret nyerő gépesítéssel és a gőzenergia üzemekben történő alkalmazásával jelentős átalakulás vette kezdetét. Feltalálták többek között a fonógépet, a háromkerekű gőzjárművet, a gőzmozdonyt és a gőzhajót. Az 1870-es évektől, a második ipari forradalom kezdetével,  az elektromos áram feltalálásának hatására megindult a tömegtermelés,  többek között olyan újításnak köszönhetően, mint az ipari termelésben alkalmazott futószalag bevezetése és használata. A vezetékes áram elterjedése a közvilágítást is korszerűsítette. Az 1881-es párizsi világkiállításon bemutatkozó izzólámpa szédületes ütemben alakította át a közvilágítást és váltotta le az elavult és ekkor már korszerűtlenné vált légszesz technológiát. Nyilvánvalóvá vált, hogy a fejlődés megállíthatatlan. Londont és Párizst is megelőzve, 1884-ben Temesváron már villanylámpák szolgáltatták a közvilágítást, ezzel a lámpagyújtogatók számára sötét korszak vette kezdetét. A harmadik ipari forradalom (kezdete az 1900-as évek közepére tehető) során megjelent az elektronika és az automatizálás melyek hatására beindult a digitalizált gyártás.

A negyedik ipari forradalom napjainkban a szemünk láttára zajlik, és központjában az ADAT áll. A nagy mennyiségben keletkezett, működést leíró adatok feldolgozásával és elemzésével olyan információk keletkeznek, melyek a gépek és az üzemek számára lehetőséget biztosítanak arra, hogy igazodjanak a változó megrendelésekhez és a változó üzemelési feltételekhez. Az intelligens gyártási rendszerek és folyamatok összehangolt működésének kulcsa a hálózati eszközök alkalmazásával megvalósított kommunikáció, amely által biztosított az eszközök (és személyek) közötti adat és információ átadása.

Az ipari és technológiai fejlődés hatására számos foglalkozás szűnt meg vagy alakult át már korábban is. A példaként említett lámpagyújtogatók mellett, a teljesség igénye nélkül, ma már a telefon-központos, az útkaparó, az írógépműszerész, a nyomdai szedő vagy a jeges szakmák is elvesztették létjogosultságukat, hiába is keresnénk szakképző intézményt, nem találnánk ezekre kínálatot a képzések között. Ezeken a területeken dolgozó szakemberek fel kellett ismerjék a változás jeleit, és át kellett képezzék magukat, hogy a mindennapi megélhetésük továbbra is biztosított legyen.

A változás üteme felgyorsult

A negyedik ipari forradalom hatására jelentősen felgyorsult a fejlődés üteme, a változás korábban nem látott mértékben érezteti hatásait. A fejlődés mozgatórugója az adatok és az IT-megoldások viszonyának együttese. A megfigyelhető trendek szerint jelentősen csökkenni fog a teljesen IT-mentes munkakörök száma. Az IT-mentes munkakörök többsége megszűnik vagy átalakul, ezzel szemben az IT-megoldásokat is alkalmazó munkakörök egyre nagyobb számban lesznek jelen a munkaerőpiacon. A technológiai fejlődés hatására további szakmák és munkakörök megszűnése prognosztizálható. A rutin jellegű fizikai munkát a jövőben a robotok, a rutin jellegű nem fizikai munkát pedig a számítógépek fogják ellátni. A mai fiatalokat, a jövő munkavállalóit olyan feladatokra kell képezni és felkészíteni a versenyképesség megőrzése, a hatékony munkavégzés és az értékteremtés elérése okán, melyekről konkrét ismeretekkel sokszor még nem is rendelkezünk. Az építőiparban, kereskedelemben vagy akár az autóiparban érintett szakmák biztos, hogy jelentős változáson, átalakuláson mennek keresztül. Például a szállítmányozásban az önvezető autók elterjedésével és a szabályozási környezet kialakításával a hagyományos teherautó-sofőrök szerepe elértéktelenedik. A legjelentősebb változásokat a robotok gyors fejlődése fogja előidézni.

A Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet kutatása szerint a Magyarországi munkahelyek 12%-a (2015-ben 513.000 foglalkoztatott) kiváltható lenne automatizálással. Az IFR Word Robotics (Nemzetközi Robotikai Szövetség) adatai szerint Magyarországon egy év alatt 13%-kal nőtt az üzemekben lévő robotok száma, és 2016-ban körülbelül 5400 robotot használtak ipari célra.

Az új típusú igények

A munkaerő-piaci igényeknek való megfelelés követelménye, a versenyképesség megőrzése és növelése, az értékteremtés olyan új kihívások elé állítja a (nem is távoli) jövő munkavállalóit, melyek teljesítése a magas szintű alapkészségek meglétével, az algoritmikus gondolkodásmód alkalmazásával, a csoportban dolgozás képességével, kreativitással, rendszerezéssel, tervezéssel, kooperációval, problémamegoldással és megfelelő prezentálási technikákkal érhetők el. A megváltozott körülményekre az egyes képzési szinteknek is szükséges időben reagálnia. A gyors változásokhoz, a problémák azonnali megoldásához szokott új nemzedék elvárásaival és a munkaerőpiac igényeivel az oktatási rendszereknek is lépést kell tartaniuk. Az új típusú igények és a megváltozott körülmények mentén a technológiák és az emberi munkaerőt kiváltó robotok felértékelődésével párhuzamosan az egyéni képességek is előtérbe kerülnek. Azok a munkavállalók fognak érvényesülni, akik robotizált környezetben is képesek lesznek a nem rutinfeladatok elvégzésére, hiszen a rutinfeladatok ellátására ott lesznek a robotok.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s