Dolgozva tanulj népszerűsítő kisfilmek a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal szervezésében

A duális képzés népszerűsítése érdekében számos videó jelent már meg. A Learning by Doing projekt keretében három olyan kisfilm készült, amely aktuálisan mutatja be, a szakképzésben jelenleg résztvevőkön, illetve olyan szakembereken keresztül, akik vállalkozásaikat köszönhetik a “dolgozva tanulásnak”, miért éri meg a szakképzésben való részvétel, milyen motivációk működnek, és milyen sikerfaktorok lehetségesek.

Az első filmben egy robotika szakkör tanárai és tanulói mesélik el motivációikat, a második filmben egy egyéni tanulási utat ismerhetünk meg a villanyszerelő szakmáról, a harmadik film pedig egy sikeres, modern cukrász kisvállalkozás működését mutatja be.

Robotika szakkör

http://site.nive.hu/letoltes/video/NSZFH-1-ROBOTIKA-v4.mp4

Villanyszerelő

http://site.nive.hu/letoltes/video/NSZFH-2-VILLANYSZERELO-v4.mp4

Cukrászat

http://site.nive.hu/letoltes/video/NSZFH-3-CUKRASZ-v4.mp4

MŰKÖDJ! – Innovatív ötletek, megvalósult álmok

MŰKÖDJ! pályázat harmadjára

A Magyar Elektrotechnikai Egyesület (MEE) a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatallal együttműködésben az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásával műszaki érdeklődésű, kreatív diákokat díjazott pénteken március 8-án Budapesten. A Működj! című pályázatára középiskolások jelentkezhettek az elektrotechnika, az elektronika és az informatika területén megvalósított innovatív ötleteikkel. Az eseményt Pölöskei Gáborné, szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár nyitotta meg, aki később az Innovációs és Technológiai Minisztérium díjait is átadta a nyertes pályázóknak.

A pályázat egyik célja, hogy felhívja szakterület meghatározó cégeinek figyelmét az önálló, kreatív, gyakorlati gondolkodású középiskolásokra. Ezért minden sikeres pályázó felkerül az MEE http://www.muszakivagyok.hu ajánló felületére, ahol a cégek vezetői megismerhetik őket.

Ebben az évben először került átadásra – a Flowr alapítvány, valamint az E-ON támogatásával – életműdíj, amelyet Prusinszki István kapta. A villamosmérnök tanárként, igazgatóhelyettesként, gyakorlati oktatásvezetőként, szaktanácsadóként az ágazati innováció meghatározó embere volt az elmúlt 40 évben, számos értéket teremtve a minőségi szakemberképzés példamutató, elkötelezett szakembere.

Prof. Dr. Réger Mihály, az Óbudai Egyetem rektora köszöntőjében kiemelte, az intézmény jelentős szerepet tölt be a műszaki képzés terén, továbbá a mérnöktanár képzésben is. Az egyesület céljaival az egyetem maximálisan azonosulni tud, hiszen a hallgatói innováció támogatása az Óbudai Egyetem számára is fontos cél. Az intézmény szeretné támogatni a fiatal tehetségeket és a jövő mérnök-generációját abban, hogy ki tudjanak bontakozni.

– Szívmelengető látni az aulában a sok aktív, kreatív, innovatív fiatalt, akik tehetséges munkáikat elhozták kiállítani – hangsúlyozta köszöntőjében a rektor, majd kifejezte, az Óbudai Egyetem örömmel adott helyet a díjátadónak.

A Működj! díjátadó ünnepségét Pölöskei Gáborné, szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár nyitotta meg. A rendezvényt kiemelkedő jelentőségűnek értékelte a fiatalok pályaorientációjának szempontjából.

A helyettes államtitkár szerint a pályaorientációra remek lehetőséget nyújtanak az ilyen és hasonló programok és pályázatok, hiszen mindenki itt van, aki számít: a fiatalok, a szülők, a tanárok, az egyetem és a cégek képviselői.

A Működj pályázatról – Danyi Vilmos, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal pályaorientációs komponensének vezetője elmondta, hogy igazi tehetségeket találtak, hiszen az ötletek megvalósításához kellett kitartás, elkötelezettség, kreativitás és átlag feletti képességek is. Számokban ez 50 pályázót, 47 produktumot jelentett 12 szakképzési centrum és 2 tankerület 23 iskolájából.

Kedvcsinálónak két későbbiekben díjazott diáklány röviden bemutatta pályamunkáját.

A pályaművek megnevezései, amelyekről az alkotókkal lehetett eszmecserét folytatni az alábbiak voltak:

Vízalatti kutatórobot, Hangfrekvenciás HFI erősítő, Okos megszakító, Kiterjesztett valóság könyv, Kooperáló Intelligens Robotok, Movement Tracking Humanoid Robot, Kis Fa Felvonó, Nagy hanghűségű komplementer szimmetrikus erősítő készítése, Gyári Harman/Kardon HK1400-as erősítő komplett utánépítése, Nagyjelű teljesítmény erősítőhöz tervezett digitálisan vezérelt előerősítő, hangszóró és erősítő védelem, Matrix Cube, Mini vízerőmű, Brushless DC motorvezérlő elektronika energiahatékonysági elektromos versenyautóhoz, Napenergia felsőfokon, Pataky Smart Home, Robotkar, Dallamcsengő, Színérzékelős robotkar, Multithreaded Asszisztens Intelligencia, SmartCycle, Rajzgép, Labortápegység, Mesebeli beszélő szamár robot, Okos madáretető, Kisautó másképp, Fagáz mint alternatív energia, Indukciós fegyver,Okos WC ülőke, BlueBOX – okosotthon demo, Okosotthon, Hangfal ,Golyótábla PLC-vel, Cellamátrix-színesfilm, Hazakísérő fény, Fall Bird, Atlox okosaszisztens szoftver, Egyenáramú teljesítmény mérése Arduino-val, Tankoló robot, Elektromos labirintus, Versmondó robot, A Bláthys F robot, Palacsintasütő robot, Hulladék gyűjtő távvezérelt hajó, 8 kerű tereprobot, Tekerd a gépet!, BioDAQ 2.0, Elektromos gördeszka

A későbbi programban a Flowr alapítvány támogatásával Tóth Pál természettudományos bemutatót tartott nagy sikerrel.

Ezt követte az ünnepélyes díjátadás, ahol 17 cég, szervezet jutalmazta a pályázókat különféle ajándékokkal, utalványokkal és tanulmányutakkal a pályázók és segítő tanárok, valamint az iskolák nagy örömére.

Zárásként Günthner Attila, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület mentor program vezetője köszönte meg a résztvevőknek a munkát, az egyetemnek és cégeknek a támogatást.

Európa társadalmi szerkezetének megerősítése

A szociális jogok európai pillérének 20 alapelve az uniós és nemzeti szintű foglalkoztatási és szociális politikákat hivatott vezérelni, elősegítve a méltányosabb munkaerőpiacok és társadalmak létrejöttét

A tavalyi szociális csúcstalálkozón az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság kihirdette a szociális jogok európai pillérét. „Fordulóponthoz érkeztünk Európa történetében” – mutatott rá Jean-Claude Juncker, a Bizottság elnöke, hangsúlyozva, hogy „Uniónk alapjában véve mindig is szociális projekt volt.” A pillér célja a szociális dimenzió megerősítése. Az Unió fennállásának 60. évfordulóján a tagállamok és az uniós intézmények vezetői kinyilvánították a „szociális Európa” iránti elkötelezettségüket. Miközben a gazdaság ismét sínen van, az Európa társadalmi szerkezetén a válság miatt keletkezett vagy a válság által elmélyített hegek gyógyulása hosszabb időt fog igénybe venni. További kihívásokat jelentenek a globális értékláncok, az ipar 4.0, a digitalizáció, valamint a közösségi foglalkoztatás. A pillér 20 alapelve az uniós és nemzeti szintű foglalkoztatási és szociális politikákat hivatott vezérelni, elősegítve a méltányosabb munkaerőpiacok és társadalmak létrejöttét.

MI A PILLÉR HOZZÁADOTT ÉRTÉKE?

A pillér szakít a szakpolitikai felosztásokkal. A fenntartható gazdasági fejlődéshez erős társadalmi szerkezetre van szükség. A készségekbe való beruházás és a munkaerőpiaci részvétel megkönnyítése mellett ez megköveteli a tisztességes élet- és munkakörülményeket, az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést, valamint a szociális védelmet. A pillér rámutat arra, hogy a gazdasági, foglalkoztatási, oktatási és képzési, valamint szociális politika területei egymásba fonódnak: ez érvként szolgál a holisztikus megközelítésekre. A pillér az iránymutatás eszköze, amelyet egy sor statisztikai mutató támaszt alá, többek között az oktatásra, a foglalkoztatásra és a szegénységre vonatkozóan. Ez a szociális eredménytábla mérceként szolgál, és irányt mutat azokhoz a reformokhoz, amelyek célja a különbségek csökkentése és a társadalmi hatások javítása szerte az Unióban. Adatai immár alátámasztják a tagállamok gazdasági teljesítményéről szóló éves európai bizottsági jelentéseket és a javítandó területekre vonatkozó ajánlásokat.

MIKÉNT TELJESÜLHETNEK A PILLÉR ÍGÉRETEI?

A Bizottság és a Tanács kezdeményezései, valamint az uniós források révén történő támogatások nem elegendőek. Valamennyi partnernek cselekednie kell. Amint arra Juncker elnök rámutatott: „A pillér – és vele együtt Európa szociális dimenziójának egésze – pontosan annyira lesz erős, amennyire mi ezt lehetővé tesszük. Közös felelősség ez, amely nemzeti, regionális és helyi szintről indul ki, és amelyben kulcsszerepet játszanak a szociális partnerek és a civil társadalom”.

MIKÉNT KAPCSOLÓDIK EZ A SZAKKÉPZÉSHEZ?

A Római Szerződésekben a szakoktatás és -képzés szociálpolitikai kérdés volt. Mára a készségek a pillér egyik fő vezérfonalát jelentik, mivel folyamatosan ki kell őket igazítanunk. A pillér rögzíti a színvonalas és inkluzív oktatáshoz, képzéshez és egész életen át tartó tanuláshoz való egyenlő jogokat. Mindenki számára lehetővé kell tenni, hogy megszerezze és fenntartsa azokat a készségeket, amelyekkel részt vehet a társadalomban és kezelni tudja a munkaerőpiaci átmeneteket. A polgároknak joguk és lehetőségük kell, hogy legyen arra, hogy felmérjék és értékeljék kompetenciáikat, (újból) hozzáférjenek az oktatáshoz és a képzéshez, valamint személyre szabott iránymutatásban és támogatásban részesüljenek. Ez tükrözi a különböző uniós szintű kezdeményezésekben, különösen a 2016-os készségfejlesztési programban kitűzött célokat. A szakoktatás és -képzés olyan stratégia, amely elősegíti e célok elérését. Az ifjúsági garancia például nagymértékben a munkaalapú tanulásra, különösen a tanulószerződéses gyakorlati képzésekre támaszkodik annak érdekében, hogy segítse a fiatalokat a munkához jutásban vagy a továbbtanulásban. Egy tanácsi ajánlás a készségfejlesztési programot támogatva ösztönzi a tagállamokat, hogy biztosítsák az alacsonyan képzett felnőttek számára az esélyt a továbbképzésre és a legalább az európai képesítési keretrendszer 3. és 4. szintjének megfelelő szakképzettségek megszerzésére. Ezek közül sokra szakoktatás és -képzés révén lehet szert tenni. Az ajánlás – az ifjúsági garanciákról és a tartósan munkanélküli személyekre irányuló intézkedésekről szóló ajánlásokhoz hasonlóan – javasolja a készségfelmérés és a validáció alapulvételét. A kompetenciafejlesztési pályákról szóló ajánlás szintén megerősíti az országoknak a szakképzéshez és a szakképzettségekhez való egyetemes hozzáférés javítása érdekében tett erőfeszítéseit, ami jelenleg a szakképzéssel kapcsolatos európai együttműködés egyik kiemelt területe. A pillér egyik fő alkotóelemeként 2018-ban ezen ajánlás nyomon követése áll majd a figyelem középpontjában. A tagállami kormányokat és a szociális partnereket képviselő Szakképzési Tanácsadó Bizottság támogatja ezt a nyomon követést.

HOGYAN TÁMOGATJA A CEDEFOP A PILLÉR ALAPELVEIT?

A Cedefop tevékenységein belül külön terület a munkaerőpiaci integrációt és a társadalmi befogadást célzó szakoktatás és -képzés. A pillérhez való hozzájárulásunkat a különféle tevékenységekből származó szakértelem egybevonása adja: az alacsony képzettséggel és a készségfejlesztésbe való beruházás előnyeivel kapcsolatos felfogásunk; a megkereséssel és az iránymutatással kapcsolatos munkánk; valamint a felnőttkori tanulás és a nem formális keretek között megszerzett kompetenciák érvényesítése. További hozzájárulást jelent a pillérhez a szakpolitikák általunk végzett nyomon követése, valamint a képesítési keretrendszerekkel kapcsolatos szakértelem (lásd még a 10–11. oldalt). A Cedefop készségekkel kapcsolatos munkájából származó tényanyag és a szakoktatás és -képzés elmúlt években tapasztalt változása információkkal szolgál a munka és az azzal kéz a kézben járó szakképzés jövőjéről való gondolkodáshoz. A webalapú szakképzési eszköztárunk tippeket, gyakorlati példákat és eszközöket kínál a politikai döntéshozók és a gyakorló szakemberek számára a lemorzsolódás megelőzésének és orvoslásának elősegítése céljából. A februárban az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal közösen megtartott szakpolitikai tudásfórum rávilágított a kompetenciafejlesztési pályák létrehozása terén felmerülő kihívásokra. Ösztönözte a kormányzati hatóságokat, a szociális partnereket és az egyéb társadalmi szervezeteket, hogy segítsék egymást az ezzel kapcsolatos erőfeszítéseikben. Röviden, a Cedefop által az információk nyújtása, valamint a szakoktatás és -képzés alakításának és megbecsülésének elősegítése terén végzett munka a pillér céljait szolgálja. Marianne Thyssen uniós biztos számít a Cedefopra abban, hogy „a pillér nagyköveteként lép fel”. Mindent megteszünk ennek érdekében.

A technológia hatással van a jövőbeni foglalkoztatási tendenciákra

A várakozások szerint az európai munkaerő a 2030-ig tartó időszakban hasonló szinten marad, miközben a munkahelyek számának mérsékelt növekedése valószínűleg csökkenteni fogja a munkanélküliséget – áll a Cedefop június 8-án Brüsszelben közzétett készség-előrejelzésében.

Az előrejelzés azt mutatja, hogy a technológiai változások felgyorsíthatják az ismert foglalkoztatási tendenciákat, így a szolgáltatásokra való áttérést, emellett fokozhatják a foglalkoztatás növekedése tekintetében tapasztalható polarizációt is, tekintve, hogy a magas szintű készségeket igénylő foglalkozások esetében gyors növekedés várható, míg bizonyos, alacsonyabb szintű készségeket igénylő munkahelyek esetében mérsékelt növekedés jelezhető előre. A közepes szintű készségeket igénylő foglalkozások veszíteni fognak jelentőségükből; ezen belül a szakképzettséget igénylő fizikai munkához vagy az irodai alkalmazotti munkához hasonló foglalkozások esetében csökkenés vagy stagnálás valószínűsíthető, tekintve, hogy ezekre az automatizálás és a kiszervezés negatívan fog hatni. Ennek fényében a hagyományos szakoktatást és -képzést újra kell gondolni.

A Cedefop megbízott igazgatója, Mara Brugia az új előrejelzés bemutatására szervezett magas szintű brüsszeli rendezvényen elmondta: „Az előrejelzés célja nem a jövő megjóslása, hanem annak elősegítése, hogy megalapozott döntéseket hozhassunk, elkerülendő, hogy az oktatási és képzési beruházásokról történő döntéshozatalkor a sötétben tapogatózzunk. A proaktív fellépés hatékonyabb, és gyakran olcsóbb, mint a kedvezőtlen hatások későbbi szakaszban történő kezelése.”

A Cedefop együttműködött a Eurofounddal annak érdekében, hogy az Európai Állásmonitor (European Jobs Monitor) keretrendszerének felhasználásával előrejelezze a különböző típusú munkahelyekhez szükséges jövőbeni készségeket. A Eurofound igazgatója, Juan Menéndez-Valdés elmondta: „Ez egy újabb konkrét példa a két ügynökség legjelentősebb eszközeinek – a Cedefop készség-előrejelzésének és az Európai Állásmonitornak – a még nagyobb hozzáadott érték biztosítása érdekében történő kihasználására.”

A globális kereskedelem és az automatizálás által leginkább érintett ágazat a gyártás: a várakozások szerint a gazdasági növekedés nem eredményezi új munkahelyek létrejöttét, sőt, munkahelyek megszűnéséhez vezet. Néhány magas hozzáadott értéket képviselő ágazatban azonban – ideértve az elektromos berendezések, egyéb gépek, valamint a berendezések gyártását és a gépjárműveket – a foglalkoztatás várhatóan jelentős mértékben növekedni fog. Az előrejelzések szerint emellett a számítástechnikai, optikai és elektronikai berendezések területén is a foglalkoztatás bővülése várható.

A foglalkoztatás a leggyorsabban a szolgáltatási ágazatokban fog növekedni, ideértve különösen a jogi és a számviteli szolgáltatásokat, a kutatást és fejlesztést, a reklámipart és a piackutatást, továbbá az adminisztratív és támogató jellegű szolgáltatási tevékenységeket.

A Cedefop igazgatótanácsának elnöke, Tatjana Babrauskiene elmondta: „Az elkövetkező évtizedben a legkritikusabb kezelendő kihívás a munkahelyek polarizálódása lesz, amelynek során csökken a jól fizetett és jó munkahelyek száma. A polarizálódás azt jelenti, hogy növekednek az egyenlőtlenségek azok között, akik hozzáférnek a jó minőségű, szakképzettséget igénylő munkákhoz, és azok között, akikből alacsonyabb szintű álláshelyeken dolgozó, rosszul fizetett alkalmazottak lesznek.”

A Foglalkoztatás, a Szociális Ügyek és a Társadalmi Befogadás Főigazgatóságának főigazgatója, Joost Korte zárásképpen rámutatott: „A Cedefop készség-előrejelzése fontos uniós szintű adatforrás. Elengedhetetlen az európai szemeszter keretében Brüsszelben végzett munkánkhoz, valamint a készségek jövőbeni munkaerőpiacoknak megfelelő alakításához.”

Cedefop Fotópályázat 2019

Az Európai Unió és a Cedefop (Európai Szakképzés-fejlesztési Központ), negyedik alkalommal hirdeti meg fotópályázatát a szakképzésben tanuló diákok számára. A sikeres pályázónak olyan élményalapú pályamunkát kell benyújtania, mely kapcsolódik a szakképzés világához.

A pályázat során a résztvevőknek egy 4-5 fotóból álló fényképes történetet kell készíteniük, melyet egy rövid, legfeljebb 100 szóból álló leírással kell kiegészíteni, bemutatva a munkájuk mögött álló koncepciójukat. A pályázat során kizárólag a szakképzésben vagy felnőttképzésben tanuló diákok, hallgatók által indított csapatok jelentkezését várják.

A 2018. évi rendkívül sikeres pályázati felhívásra 18 ország több mint 100 csapata nevezett. A verseny hatalmas hazai sikerrel zárult, ugyanis a győztes pályamunkát a Ceglédi SZC Bem József Műszaki Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája, annak “C.Force team” nevű csapata készítette el.

A 2019-es fődíj keretén belül a két győztes csapat elutazhat Helsinkibe, ahol részt vehet az Európai Szakképzési Hét gálavacsoráján, melynek során bemutatják a győztes pályamunkákat és kihirdetik a nyertest.

További információkért keresse a Cedefop hivatalos versenykiírását:
http://www.cedefop.europa.eu/files/rules_of_competition_2019_photoaward.pdf

Jelentkezni az alábbi linken lehetséges:
https://www.cognitoforms.com/Cedefop1/CedefopPhotoAward2019

Tekintse meg a korábbi pályázat győzteseinek munkáját:
https://www.youtube.com/watch?v=req05SqwjoQ

Jelentkezési határidő: 2019 május 31.

 

Megalakultak az Ágazati Készségtanácsok

A szakképzés teljes megújításának részeként megkezdik működésüket az ágazati készségtanácsok. A tizennyolc készségtanács elnöke Palkovics László innovációs és technológiai minisztertől vette át megbízólevelét.
A gazdasági növekedés és a gyors technológiai változások indokolják, hogy a gazdasági szereplők könnyebben kapcsolódhassanak be a szakképzés szabályozási rendszerébe, és több lehetőséget kapjanak a szakképzés és felnőttképzés szakmai tartalmainak kialakítására, módosítására. A kormány ennek érdekében döntött az ágazati készségtanácsok rendszerének bevezetéséről.

A miniszter a megbízólevelek átadása kapcsán hangsúlyozta, hogy a jövő szakképzésének a gazdaság igényei alapján kell működnie. A kínálatvezérelt képzési gyakorlatot fel kell váltania a keresletvezérelt szakképzési és felnőttképzési rendszernek.

Az ágazati készségtanácsok tagjait és elnökét első alkalommal a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara javaslatára a területért felelős miniszter jelölte ki két évre. A készségtanácsok tagjai az egyes ágazatok meghatározó vállalkozásainak képviselői, egy tagot pedig a munkavállalói érdekképviseletek delegálnak. A tanács létszáma az ágazat jellegétől függően legalább hét, legfeljebb tizenkilenc fő.

A készségtanácsok legfőbb feladata a következő 3-5 évben szükséges munkakörök szakképzési elvárásainak meghatározása, és ezek alapján javaslattétel az új tartalmak tananyagokba emelésére.

A szakképzés teljes átalakításával a kormány célja, hogy a magyar fiatalok a munkaerőpiacon keresett szaktudással és képesítéssel kerüljenek ki a szakképzésből.

forrás: kormany.hu

white wooden table and black chairs inside white green painted room
Photo by Pixabay on Pexels.com

Győrpál Zsuzsanna: Egész életen át tartó nyelvtanulás

black and white book business close up
Photo by Pixabay on Pexels.com

Hogyan kell tanítani a szenior korosztályt?

Az idegennyelvtudás tekintetében hazánk a lemaradók között van az Európai Unióban, és ez különösen igaz a 45 év felettiek esetében. A budapesti Shetland Nyelviskolánál azonban felismerték, hogy az utóbbi években folyamatosan nő az idősebb korosztály igénye a nyelvtanulásra. Erre reagálva pályáztak az Erasmus+ programban, azért, hogy pedagógusaik az idős korosztály nyelvoktatásának speciális módszereivel ismerkedhessenek meg az Egyesült Királyságban és Németországban. A 2016-ban Erasmus+ Nívódíjat elnyert nyelviskola oktatási igazgatójával, Tóthné dr. Udvardi Katalinnal beszélgettünk.

Ez volt az első ilyen pályázatuk. Honnan jött az ötlet, hogy belevágjanak?

Kétféle törekvésünk volt. Egyrészt világossá vált, hogy ebben a témában nagyon sokat kell még fejlődnünk, másrészt fontosnak tartottuk, hogy a kollégák számára tudjunk valami újat, valami mást nyújtani, és a nemzetközi kitekintés ehhez remek lehetőségnek bizonyult.

Kinek az ötlete volt, hogy pályázzanak?

Alapvetően én kezdeményeztem, mert a saját bőrömön éreztem, hogy szükség van a változásra, új módszerekre és eszköztárra, amellyel tudunk segíteni a 45 éven felülieknek a nyelvtanulásban. Magam is ebbe a korosztályba tartozom, és a körülöttem lévő emberek ráébresztettek arra, hogy nem kell leírni senkit a kora miatt, hiszen az emberek egyre tovább maradnak aktívak az élet legtöbb területén, így a munkaerőpiacon is. Ehhez viszont sok esetben szükséges a nyelvtudás szinten tartása vagy fejlesztése – ezt látjuk a hozzánk jelentkezők számából is –, azonban sok tekintetben más ez a célcsoport, mint a fiatalabb korosztály.

Mi indítja el az idősebb jelentkezőiket a nyelvtanulásra?

Egyre többen felismerik, hogy a nyelvtanulás mint intenzív szellemi tevékenység, hihetetlen módon hozzájárul a fiatalon maradáshoz, az új tevékenységek, hobbik, közösségek megtalálásához. Segít fiatalon tartani az elmét és új távlatokat nyit az emberek életében. Azt tapasztalom, hogy ezek a hallgatók olyan lelkesedéssel készülnek az órákra és annyira érdeklődőek, hogy ha jól csináljuk, nagyon sok pluszt lehet belőlük kihozni.
Természetesen sokan külső motiváció miatt jelentkeznek, mert például a munkahelyük elkezd nyitni más országok felé, és szükségessé válik, hogy tudjanak kommunikálni az adott nyelven, vagy munkahelyváltás is lehet a háttérben. Az ő aktív bevonásuk ugyanolyan fontos, és ezen a téren nagyon sokat tanultunk a külföldi partnereinktől.

Mit tudtak hasznosítani a tanulmányutakon szerzett tapasztalatokból?

Azóta már több kurzust is indítottunk kifejezetten ennek a korosztálynak, és nagyon odafigyelünk a csoportok összeállítására. Orientációs beszélgetés során döntjük el, hogy homogén vagy vegyes csoportban javasoljuk a nyelvtanulást, és folyamatosan nyomon követjük a tanulók fejlődését, hogy levonhassuk a következtetéseket. Összességében jóval tudatosabbak lettünk, és gondosan megválasztjuk, hogy milyen módszereket alkalmazunk a 45 év felettiek esetében.
Láttuk a partnereinknél, hogy az órai anyag mennyiségét hogyan csökkentik, hiszen természetes, hogy lassabban tudnak haladni. De nem feltétlenül javítjuk már a hibákat sem, ha valaki végre megnyílik és hosszasan beszél egy témáról, csak a végén hívjuk fel a figyelmét a pontatlanságokra. Apróságnak tűnik, de mégis fontos, hogy másfajta környezetet kell teremteni a tanuláshoz az idősebb generáció esetében, a háttérzajok nehezebb kiszűrése miatt például egyáltalán nem szerencsés, ha a tanterem utcára nyílik. De arra is láthattak gyakorlati módszereket a kollégák, hogy hogyan oszlathatjuk el a szenior hallgatók idegenkedését az IKT-eszközök használatától.

Kilenc tanár kollégájuk vett részt tanulmányutakon. Hogyan adták át a tapasztalataikat a többieknek?

Első körben egyből a hazatérésük után beszámoltak a nyelviskola vezetőségének az útjaikról, ezt nagyon fontosnak tartom. A tapasztalataik alapján készíteni fogunk egy bibliográfiával kiegészített kézikönyvet, de a szakmai anyagokat már most is megkapják a kollégák tanulmányozásra. Ezen kívül szerveztünk egy disszeminációs találkozót, ahová a munkatársainkon kívül meghívtuk a kerület, illetve Dél-Pest középiskolai nyelvtanárait is, akik a magánóráik vagy nyelviskolai munkájuk során szintén foglalkoznak ezzel a korosztállyal. A workshopot magyar nyelven tartottuk, hogy ne csak az angolt és németet tanító pedagógusok profitálhassanak az elhangzottakból, hanem bárki beépíthesse a tanóráiba az általunk bemutatott módszereket.

Milyen visszajelzéseket kaptak?

Nagyon érdeklődők voltak a kollégák, és nem csak a konkrét szakmai tapasztalatokra voltak kíváncsiak, hanem az Erasmus+ program által kínált lehetőségek is felkeltették az érdeklődésüket. Többen a mi projektünk hatására kezdtek el külföldi partnereket keresni, és úgy tudom, adtak is be pályázatot.
Ezen kívül nagyon érdekes volt megtapasztalni, hogy a diákjaink is hatalmas lelkesedéssel és érdeklődéssel fogadták a hazatérő nyelvtanárokat. Sokat jelentett nekik, hogy komolyan foglalkozunk ezzel az őket érintő témával.

Mit jelentett a projektben való részvétel az Önök számára?

Ez egy komoly tanulási folyamat volt, amit nagyon élveztünk. Az elején teljesen elvesztettnek éreztük magunkat, mert nem ismertük a pályázás és a projektmegvalósítás folyamatát. De lelkesek és elhivatottak voltunk, minden tájékoztató rendezvényre elmentünk, és lassan beletanultunk a dolgokba. Elmondhatom, hogy bizonyos mértékben minden kolléga bekapcsolódott a projektbe, ennek is köszönhető a sikerünk. De a folyamatnak még nincs vége: a megszerzett tudásra és a kialakult kapcsolatokra építve folytatjuk a munkát, és már elindult a következő Erasmus+ projektünk is a témában.