Várkonyi Zoltán: Hálózati koncepció a felnőttkori tanulásban való részvétel kiszélesítésére

two person doing hand shake
Photo by rawpixel.com on Pexels.com

A Szövetség az Életen Át Tartó Tanulásért (www.szett.hu) vezetőivel és helyi társadalmi-gazdasági fejlesztéseken dolgozó tagszervezeteivel 2008-ban indult meg a közös gondolkodás arról, hogyan lehetne a helyi közösségek felelmelkedési esélyeit és aktivitását tanulási lehetőségek biztosításával erősíteni. A megoldások keresésében szembe kellett nézni számos nehezítő körülménnyel, mint például, hogy a felnőttkori tanulásban való részvétel hazánkban az egyik legalacsonyabb az európai összehasonlításban, a tanulás presztízse, hasznosságának megítélése a magyar felnőttek körében kiugróan kedvezőtlen, és többnyire a képzettebbek tanulnak. A nagyvárosokon kívüli vidéki településeken kevés helyen érhető el képzési lehetőség, és ritka az idősebb felnőttek, illetve az alacsony iskolázottságúak szükségleteihez, tanulási készségeihez és érdeklődéséhez igazodó tanulási-képzési program. Kevés a felnőttkori tanulás szakszerű támogatására, felnőttek tanítására felkészített oktató és felnőttképzési szakember.

A koncepciófejlesztés és kísérleti megvalósítás 2009–11-ben valósult meg dán és norvég szakemberekkel együttműködve. Ennek keretében az ország tíz településén nyitott tanulási központok jöttek létre. Ekkor kristályosodott ki a számos újszerű megközelítést integráló Nyitott Tanulási Központok Hálózatának (röviden NYITOK Hálózat) megvalósítási koncepciója, amely a következő fő alapelvekre épül:

Könnyű hozzáférés

Kiemelkedően fontos tervezési szempont volt a tanulási központ szolgáltatásaihoz, programjaihoz történő lehető legegyszerűbb hozzáférés biztosítása. Ezt egyrészt a tanulási központok központi elhelyezkedése, könnyű megközelíthetősége, valamilyen már működő helyi közösségi szolgáltatásba (művelődési ház, könyvtár, civil ház stb.) történő integrálása biztosította. Az alacsony belépési küszöbű szolgáltatás nyújtását nagy mértékben elősegítette, hogy szinte szó szerint az utcáról belépve, díjmentesen vehette igénybe bárki a számára releváns tanulástámogatási szolgáltatásokat. A nehezen bevonható és motiválható lakossági csoportok elérése érdekében a tanulási központ nemcsak saját fizikai elérhetőségén szolgáltat, hanem jelen van a helyi közösség életében fontos eseményeken és rendezvényeken, vagy mobilizáló programokat, pl véradást, sport- és szabadidős programokat szervez, ahol a felnőttek akár családtagjaikkal együtt játékos, szórakoztató módon kapcsolódnak be mini tanulási programokba, és szerzik meg első élményeiket.

Tanulási környezet és infrastruktúra

A tanulási központ kialakításánál a tanulást támogató környezet mellett cél volt a komfortérzet és a családias légkör megteremtésének elősegítése is. Tíz-tizenkét fő befogadására alkalmas helyiségben a berendezési tárgyak és az IKT infrastruktúra egyáltalán nem emlékeztetnek a hagyományos oktató termekre, ezzel is támogatják az interaktív tanulást és a csoportmunkát, és. Ez különösen fontos tényező az ellenállás és a tartózkodás oldásában azoknál a felnőtteknél, akik számára a gyermek- és ifjúkori iskolai kudarcok meghatározó élményt és gátakat jelentenek.

Tanulásszervezés és tanulástámogatás

A központok munkatársai, a lehetőségek függvényében, egy vagy két főállású, speciálisan a feladatra felkészített szakemberek. A hagyományos felnőttoktató ideáljától eltérően a tanulási tanácsadó egyrészt vállalkozó szellemű, jó szervezési, koordinációs készséggel rendelkező, másrészt a segítő szakmákban nélkülözhetetlen kommunikációs és szociális készségekkel magas szinten bíró, mások problémáira érzékeny, empatikus személy. Feladatuk egyrészt a tanulási központ mint helyi intézmény népszerűsítése, kapcsolatainak szervezése a helyi intézményrendszerben és közösségi térben, másrészt a potenciális tanulók elérése, bevonása, tanulási tanácsadás keretében egyéni szükségleteik, ambícióik és tanulási lehetőségeik feltárása, valamint sokrétű támogatásuk biztosítása tanulási útjuk során. Ez magában foglalja a tanulást akadályozó mentális és pszichoszociális tényzők lebontását, a folyamatos mentorálást, az egyén számára legmegfelelőbb tanulási tartalmak, formák és csoportok megtalálását.

A tanulás a tanulási központokban nemcsak tíz-tizenkét fős csoportokban, a kidolgozott tanulási programok alapján történik, hanem igények szerint a tanulási tanácsadó egyéni tanulási program kialakításában is segítséget tud nyújtani, illetve ha két-három-öt fő konkrét tanulási céllal összeáll, a tanulási tanácsadó segít a tanuláshoz szükséges feltételek biztosításában (hely, tanulási célok és folyamat meghatározása, az adott témában megfelelő kompetenciákkal bíró szakember vagy önkéntes oktató bevonása).

Közösségi tanulás – tanuló közösség

A tanulás nemcsak kemény munka, hanem közösségi élmény, öröm és szórakozás. A tanulócsoportok a helyi közösség ismerős és addig ismeretlen tagjai egymást motiválják, egymástól tanulnak, és a közös tanulási tevékenység folyományaként új közös tevékenységekbe kezdenek. Az együtt tanulók kölcsönösen segítik egymást, nemcsak a tanulásban, hanem azon kívüli problémák megoldásában is, például álláskeresésben, így erősödik a helyi közösség kapcsolati hálója, társadalmi szövete.

A helyi közösségbe való beágyazódást jelentősen elősegíti a tanulási központ körül szerveződő tanulási partnerség. Természetesen ennek legfőbb mozgatórugója az önkormányzat, de a legfontosabb helyi intézmények, gazdasági szereplők és civil szervezetek egyaránt meghívást kapnak a partnerek közé. A tanulási partnerség kulcsfontosságú fóruma a helyi kompetenciafejlesztési igények artikulációjának, a partnerek fontos segítséget tudnak biztosítani a különféle kompetenciafejlesztést igénylő helyi csoportok azonosításában, elérésében, adott esetben motiválásában és bevonásában. A helyi közösség meghatározó személyiségei, véleményformálói, a helyi intézmények és szervezetek vezető képviselői jelentősen hozzájárulnak a felnőttkori tanulás fontosságának tudatosításához.

Tanuló a középpontban

A nyitott tanulási központba betérők megkülönböztetett figyelmet kapnak, az első perctől kezdve fontos a személyes szükségletek és motivációk feltárása, az ezekhez illeszkedő tanulási lehetőségek megtalálása, hosszabb távon egyéni tanulási utak kialakítása.

A felkínált tanulási programok a csoportok és egyének sajátos szükségleteihez adaptálhatók, kiemelkedően fontos cél hogy mindenki elsajátíthassa a maga számára releváns és közvetlenül alkalmazható tudást, illetve kompetenciákat.

A tanulási programok túlnyomó többsége a mindennapi életben, a munkában hasznosítható alapvető „életkészségek” elsajátítására összpontosít, közöttük például digitális készségek és idegennyelvi készségek különféle szinteken, különféle ágazati szektorokhoz kapcsolódó alapkészségek (szövegértés, írás, számolás, kommunikáció, együttműködési készségek fejlesztése pl. a kereskedelemben, az építőiparban stb), munkaerőpiaci érvényesülés, közös tanulás gyermekeinkkel és szülői készségek fejlesztése, e-ügyintézés és környezettudatos háztartás vezetése stb. Legfontosabb cél, hogy a tanulók sikerélményeket szerezzenek a tanulás terén, úgy érezzék hogy az elsajátított kompetenciák képessé teszik őket életük pozitív befolyásolására,nehézségeik megoldására, munkaerőpiaci előmenetelre és magánéletük kiteljesítésére.

A rövid ciklusú 20–30 órás tanulási programokon elért sikerek sok tanuló esetében meghozhatják az étvágyat, vagyis az önbizalmat és a motivációt hosszabb lélegzetvételű, illetve szakmai képzésekhez, például a szakképző centrumok vagy más programok, képzők által felkínált képzési programokba történő bekapcsolódáshoz.

Hálózatszervezés – tudásmenedzsment

A koncepció pilot keretében történő sikeres gyakorlatba ültetését követően 2013 és 15 között a TÁMOP-5.3.9.-11/1-2012-0001 azonosító számú „Nyitok hálózat a társadalmi befogadásért” című pályázati program biztosított forrásokat a hálózat országos kiterjesztésére és a tanulási központok számának ötvenre bővítésére. Jelenleg pedig a GINOP-6.1.4-16 „Munkaerő-piaci kompetenciák fejlesztése a konvergencia régiókban” pályázati program keretében elsősorban a foglalkoztathatóság és a munkavállalói hatékonyság javítása érdekében ajánl tanulási lehetőségeket a hálózat. Az egységes alapelvekre épülő fejlesztést, a magas szintű informatikai támogatást és az operatív működtetést a Szövetség az Életen Át Tartó Tanulásért központi és regionális menedzsment, valamint koordinációs egységei biztosítják. A menedzsment közvetlen irányítása mellett működő Szakmai Szolgáltató- és Tudásközpont pedig a hálózat tagjai számára nyújt szakmai és módszertani támogatást, valamint facilitálja a belső tudásmegosztást és tapasztalatcserét. Ennek keretében valósul meg többek között a tanulási tanácsadók felkészítése és folyamatos mentori támogatása, központi tananyagfejlesztés, eljárások és módszertani megközelítések kidolgozása és megosztása, helyi „jó gyakorlatok” azonosítása és közkincscsé tétele, a nemzetközi know-how transzfer és tapasztalatcsere. Ez utóbbi az Európai Alapkészség Hálózat tagjaival való széleskörű együttműködés keretében valósul meg.

A NYITOK Hálózat mára mársok ezer honfitársunknak nyújtott lehetőséget pozitív tanulási tapasztalat és a gyakorlatban jól hasznosítható kompetenciák megszerzéséhez, az egyéni és közösségi nyitáshoz az egész életen át tartó tanulás megvalósítására, új élet perspektívák feltárására. További működése és kiteljesedése pedig elősegítheti a sok éve alacsony hazai részvételi mutatók javulását, az alapkészségek és kulcskompetenciák hatékony felnőttkori fejlesztését.

Munkahelyi képzések támogatása

man in brown long sleeved button up shirt standing while using gray laptop computer on brown wooden table beside woman in gray long sleeved shirt sitting
Photo by rawpixel.com on Pexels.com

A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal egyik legfontosabb célkitűzése, hogy segítse, támogassa Magyarországon a fiatalok szakmához jutását annak érdekében, hogy a fiatal generáció tagjai sikerrel találják meg helyüket a munka világában. Emellett a Hivatal nem feledkezik meg azon idősebb korosztályról sem, akik már rendelkeznek szakmával, de annak további elmélyítésére törekszenek, esetleg egy új szakmát szeretnének elsajátítani, hiszen a szakképzési centrumokban a felnőttoktatás és felnőttképzés keretében egyaránt bővülő szolgáltatásokkal találkozhatnak az érdeklődők.

Az NSZFH kiemelkedően fontos feladata az Élethosszig Tartó Tanulás (Life Long Learning) szemléletének és eszmeiségének meghonosítása és kiterjesztése hazánkban. A Hivatal elkötelezett abban, hogy az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés minőségének folyamatos fenntartásával elősegítése a felnőttkorúak bekapcsolódását a különféle képzésekbe. Ennek megvalósulása érdekében dolgoznak együtt az NSZFH munkatársai konzorciumi partnereikkel – a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával, valamint az Innovációs és Technológiai Minisztériummal – többek között a GINOP-6.1.7-17 kiemelt projekt megvalósításán is.

GINOP-6.1.7-17-2018-00001 azonosító számú „Munkahelyi képzések támogatása mikro-, kis- és középvállalatok és nagyvállalatok munkavállalói számára indított képzések szakmai támogató programja” című felhívás célja, hogy támogassa az alkalmazottak foglalkoztathatóságának, a munkavállalók munkahelyi készségeinek és kompetenciáinak javítását célzó munkahelyi képzésekre irányuló pályázatos programok eredményes megvalósítását. 2018 tavaszán a munkáltatók számára hiánypótló pályázati lehetőségek (GINOP-6.1.5-17; GINOP-6.1.6-17; GINOP-6.1.8-17) nyíltak meg képzési területen.

A GINOP-6.1.7-17 kiemelt projekt kitűnő példája az együttműködésnek és a projektek egymásra épülésének. Ahhoz, hogy a kiemelt projekt működését átláthassuk, meg kell ismernünk a hozzá kapcsolódó három nagy uniós projekt (GINOP-6.1.5-17; GINOP-6.1.6-17; GINOP-6.1.8-17) célkitűzéseit is.

A GINOP-6.1.5, a GINOP-6.1.6 és a GINOP-6.1.8 projektek bemutatásából is látható, hogy a feltételrendszer kialakításkor az alkotók arra törekedtek, hogy a projektek keretében megvalósuló fejlesztések a felnőttképzés lehető legnagyobb területét fedjék le, hiszen a felhívások egyaránt támogatják a mikro-, a kis- és középvállalkozásokat, valamint a nagyvállalatokat. Ahhoz azonban, hogy ilyen széles terület szakmaiságát megfelelően biztosíthassák az uniós fejlesztési projektek által szükség volt egy olyan „központi” projektre, amely szakmailag is támogatja a képzések sikeres megvalósulását, ez a GINOP-6.1.7-17 kiemelt projekt feladata.

A GINOP-6.1.7-17 kiemelt projekt megvalósítása során a képzési tervek képzési minőségbiztosítási és foglalkoztatási szempontú értékelésére egységes értékelési, minősítési rendszer jött létre. A képzési tervek minősítéséről tanúsítványt állítanak ki, ami egyben feltétele a GINOP-6.1.8-17 jelű felhívásra vonatkozó támogatási kérelem benyújtásának is.

A GINOP-6.1.7-17 projekt a gazdálkodó szervezetek képzési igényeinek megvalósulását fogja támogatni a szektor sajátosságainak figyelembevételével, így biztosítva a vállalkozások által megszervezett, megvalósított képzések megfelelő minőségét, nyomon követését, így járulva hozzá a GINOP-6.1.5-17; GINOP-6.1.6-17; GINOP-6.1.8-17 programok sikeres megvalósításához.

Az uniós projektek jellemzésére legalkalmasabb kifejezés: az összefogás.

Összefogás egy célért több ország között, egy országon belül több szervezet között, és sok-sok megvalósító között. Menedzsment szemléletű együttműködésre gondolva, amikor lehetőséget kapunk arra, hogy egy általunk vágyott célért közös erőfeszítéssel, együtt haladjunk a megvalósítás rögös útján. A projektek összehangolása azonban szigorú kereteket is jelent, betartandó szabályokat, előírásokat és pontos dokumentációs rendet, kötelező feladatokat és időbeli, pénzügyi ütemezést, amelynek a végén ott az eredmény: a GINOP-6.1.7-17 projekt esetében a gazdaság versenyképességének megőrzése, a vállalkozások versenyképességének támogatása, a gazdaság igényeinek megfelelő képzettséggel és kompetenciákkal rendelkező munkaerő biztosítása.

Madarász Erik: Megváltozott munkaerő-piaci igények

build builder construction equipment
Photo by Yury Kim on Pexels.com

A munkaerőpiac átalakulóban van

A munka világa és környezete folyamatosan változik. A változás nem újkeletű, korábban is szűntek meg és alakultak át szakmák, foglalkozások és munkakörök.

Az első ipari forradalom (kezdete az 1700-as évek végére tehető) során a technológiai változások hatására, az egyre inkább teret nyerő gépesítéssel és a gőzenergia üzemekben történő alkalmazásával jelentős átalakulás vette kezdetét. Feltalálták többek között a fonógépet, a háromkerekű gőzjárművet, a gőzmozdonyt és a gőzhajót. Az 1870-es évektől, a második ipari forradalom kezdetével,  az elektromos áram feltalálásának hatására megindult a tömegtermelés,  többek között olyan újításnak köszönhetően, mint az ipari termelésben alkalmazott futószalag bevezetése és használata. A vezetékes áram elterjedése a közvilágítást is korszerűsítette. Az 1881-es párizsi világkiállításon bemutatkozó izzólámpa szédületes ütemben alakította át a közvilágítást és váltotta le az elavult és ekkor már korszerűtlenné vált légszesz technológiát. Nyilvánvalóvá vált, hogy a fejlődés megállíthatatlan. Londont és Párizst is megelőzve, 1884-ben Temesváron már villanylámpák szolgáltatták a közvilágítást, ezzel a lámpagyújtogatók számára sötét korszak vette kezdetét. A harmadik ipari forradalom (kezdete az 1900-as évek közepére tehető) során megjelent az elektronika és az automatizálás melyek hatására beindult a digitalizált gyártás.

A negyedik ipari forradalom napjainkban a szemünk láttára zajlik, és központjában az ADAT áll. A nagy mennyiségben keletkezett, működést leíró adatok feldolgozásával és elemzésével olyan információk keletkeznek, melyek a gépek és az üzemek számára lehetőséget biztosítanak arra, hogy igazodjanak a változó megrendelésekhez és a változó üzemelési feltételekhez. Az intelligens gyártási rendszerek és folyamatok összehangolt működésének kulcsa a hálózati eszközök alkalmazásával megvalósított kommunikáció, amely által biztosított az eszközök (és személyek) közötti adat és információ átadása.

Az ipari és technológiai fejlődés hatására számos foglalkozás szűnt meg vagy alakult át már korábban is. A példaként említett lámpagyújtogatók mellett, a teljesség igénye nélkül, ma már a telefon-központos, az útkaparó, az írógépműszerész, a nyomdai szedő vagy a jeges szakmák is elvesztették létjogosultságukat, hiába is keresnénk szakképző intézményt, nem találnánk ezekre kínálatot a képzések között. Ezeken a területeken dolgozó szakemberek fel kellett ismerjék a változás jeleit, és át kellett képezzék magukat, hogy a mindennapi megélhetésük továbbra is biztosított legyen.

A változás üteme felgyorsult

A negyedik ipari forradalom hatására jelentősen felgyorsult a fejlődés üteme, a változás korábban nem látott mértékben érezteti hatásait. A fejlődés mozgatórugója az adatok és az IT-megoldások viszonyának együttese. A megfigyelhető trendek szerint jelentősen csökkenni fog a teljesen IT-mentes munkakörök száma. Az IT-mentes munkakörök többsége megszűnik vagy átalakul, ezzel szemben az IT-megoldásokat is alkalmazó munkakörök egyre nagyobb számban lesznek jelen a munkaerőpiacon. A technológiai fejlődés hatására további szakmák és munkakörök megszűnése prognosztizálható. A rutin jellegű fizikai munkát a jövőben a robotok, a rutin jellegű nem fizikai munkát pedig a számítógépek fogják ellátni. A mai fiatalokat, a jövő munkavállalóit olyan feladatokra kell képezni és felkészíteni a versenyképesség megőrzése, a hatékony munkavégzés és az értékteremtés elérése okán, melyekről konkrét ismeretekkel sokszor még nem is rendelkezünk. Az építőiparban, kereskedelemben vagy akár az autóiparban érintett szakmák biztos, hogy jelentős változáson, átalakuláson mennek keresztül. Például a szállítmányozásban az önvezető autók elterjedésével és a szabályozási környezet kialakításával a hagyományos teherautó-sofőrök szerepe elértéktelenedik. A legjelentősebb változásokat a robotok gyors fejlődése fogja előidézni.

A Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet kutatása szerint a Magyarországi munkahelyek 12%-a (2015-ben 513.000 foglalkoztatott) kiváltható lenne automatizálással. Az IFR Word Robotics (Nemzetközi Robotikai Szövetség) adatai szerint Magyarországon egy év alatt 13%-kal nőtt az üzemekben lévő robotok száma, és 2016-ban körülbelül 5400 robotot használtak ipari célra.

Az új típusú igények

A munkaerő-piaci igényeknek való megfelelés követelménye, a versenyképesség megőrzése és növelése, az értékteremtés olyan új kihívások elé állítja a (nem is távoli) jövő munkavállalóit, melyek teljesítése a magas szintű alapkészségek meglétével, az algoritmikus gondolkodásmód alkalmazásával, a csoportban dolgozás képességével, kreativitással, rendszerezéssel, tervezéssel, kooperációval, problémamegoldással és megfelelő prezentálási technikákkal érhetők el. A megváltozott körülményekre az egyes képzési szinteknek is szükséges időben reagálnia. A gyors változásokhoz, a problémák azonnali megoldásához szokott új nemzedék elvárásaival és a munkaerőpiac igényeivel az oktatási rendszereknek is lépést kell tartaniuk. Az új típusú igények és a megváltozott körülmények mentén a technológiák és az emberi munkaerőt kiváltó robotok felértékelődésével párhuzamosan az egyéni képességek is előtérbe kerülnek. Azok a munkavállalók fognak érvényesülni, akik robotizált környezetben is képesek lesznek a nem rutinfeladatok elvégzésére, hiszen a rutinfeladatok ellátására ott lesznek a robotok.

Középiskolákban járt a BKIK

Az elmúlt hetekben több középiskolába is ellátogatott a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara csapata, hogy megismertesse a fiatalokkal a duális szakképzést. A Learning by Doing projekt keretein belül megvalósuló rendezvény nagy sikert aratott a 11-12. évfolyamos tanulók körében, mivel interaktív módon mérhették fel tudásukat a szakmák ismeretéből, illetve tájékoztatást is kaphattak a gyakorlatorientált szakmai képzési lehetőség előnyeiről.

A fotó készült: Ady Endre Gimnázium

Euroskills 2018 a versenyzők szemével

Az idei Euroskills2018 rendezvényen több magyar versenyző is megmérettette magát.

Most két magyar versenyzőt Simon Krisztiánt, Nagy Ádám Jánost kérdeztünk meg arról, hogy milyen élményekkel gazdagodtak a felkészülés valamint a verseny során.

A szeptember végén Budapesten megrendezett Euroskills2018 versenyen 28 Európai tagországból összesen 535 versenyző érkezett.

Milyen volt számotokra az idei Eursokills2018?

Ádám: Hatalmas élmény volt a verseny és a felkészülés is. A verseny a bátorságomat, hitemet, képességeimet nagyon próbára tette. Hálás vagyok, hogy részt vehettem a versenyen, és hogy ilyen jól sikerült!

Krisztián: Hatalmas élmény volt a verseny, egész végig pörögtem. Nagyon jól meg volt szervezve, minden meg volt, minden a helyén volt. Nagyon jól éreztem magam.

 

Milyen érzés volt hazai környezetben versenyezni?

Ádám: Örülök neki, hogy itthon volt megrendezve a verseny, végig otthon éreztem magam. A Hungexpón már korábban is versenyeztem 2014-ben a szakma kiváló tanulója versenyen vettem részt, szóval ismerős volt a környezet:) A hazai közönség is nagyon jó volt, sok barátom, ismerősöm is eljött a versenyre.

Krisztián: Valamilyen szinten biztonságérzetet nyújtott nekem, hogy nem egy vadidegen országban kell versenyezni, ahol nem ismerek semmit. Ellenben sokan bekiabáltak, amit értettem és, még ha csak egy pillanatra is de elvonták a figyelmem. Összességében jó volt itthon versenyezni.

 

Mik a további terveitek? Mit fogtok most csinálni?

Ádám: Tervem, hogy saját céget alapítok, amiben egyedi bútorokat szeretnék készíteni. Emellett a következő versenyzők felkészítésében, és a fiatalok pályaválasztásában is részt szeretnék venni. Már több általános iskolában voltam pályaorientációs napot tartani, ami szuper volt, a gyerekeket nagyon érdekli a szakma!

Krisztián: Megmérettetem magam a 2019-ben Kazanyban megrendezésre kerülő Worldskillsen. Erre a felkészülés csak jövőre kezdődik, addig dolgozom a munkahelyemen. A verseny után szeretnék a Soproni Egyetem Faipari mérnöki karán továbbtanulni.

 

Mi az amit tanultatok ezalatt a felkészülési idő alatt valamint a verseny alatt?

Ádám: A Jézussal való kapcsolatom sokat erősödött a felkészülés, és a verseny alatt. Megtanultam, hogy hogyan bízzak be, és az aggódást, félelmeket hogyan tegyem le elé. Így a versenyen teljes bizalommal, elhivatottsággal tudtam a munkámat végezni.

 

Krisztián: Nagyon sok új szerszámmal, géppel megismerkedtem. Tanultam rengeteg új technikát, fogást, szakmai trükköket. Megtanultam nyomás alatt dolgozni. Fejlődött a munkám időben és minőségben is.

 

Mit üzennétek a most szakmát választóknak?

Ádám: A fiataloknak azt üzenem, hogy a pályaválasztásnál hagyatkozzatok a szívetekre.
Nézzetek előre, hogy mi az a szakma, amiben el tudjátok képzelni magatokat a jövőben, és tartsatok ki az elhatározásotok mellett.
Legyen hitetek, hogy áldást fogtok nyerni abban, amit szívesen csináltok.

Krisztián: Azt üzenem a most szakmát választóknak, hogy szorgalommal, kitartással és alázattal bármit elérhetnek. Merjenek belevágni.

Az eseményről készült videó ITT megtekinthető.

 

Fotó: Simon Krisztián Euroskills versenyen

 

Szakmák versenye Budapesten

Idén szeptemberben, Budapesten rendezték meg a fiatal szakemberek Európa- bajnokságát, a Euroskills 2018 rendezvényt. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) különösen fontos szerepet vállal a szakmák népszerűsítésében és képzésében így külön megtiszteltetés volt, hogy a Euroskills történetének első közép- európai régióban megtartott rendezvénynek Budapest adhatott otthont.

A Euroskills Budapest 2018 eseményén 525 versenyző 28 Európai tagországból, 15 vendégversenyző 4 nem Euroskills tagországból mérethette meg magát 37 versenyszakmában, 2 demonstrációs szakmában és 8 prezentációs szakmában.

Magyar Kereskedelmi és Iparkamara kiemelkedő szerepet vállalt a rendezvény sikeres megvalósulásában is : a magyar csapat vezetője például az MKIK egyik alelnöke volt, a kamara támogatja a versenyzők felkészülését és utazását a külföldi versenyekre, valamint a kamara szervezte meg azt is, hogy több ezer magyar diák tudjon eljönni megnézni a versenyt, ismerkedni a szakmákkal.

A szakmai versenyen túl a látogatók megtekinthették a Euroskills 10 kiállítást is, amely a korábbi események élményeit mutatta be tárgyakon, képeken, filmeken egyaránt. A tárlat célja, hogy az idelátogatók megismerhessék a verseny komplexitását, sokszínűségét valamint hirdesse a szakképzés örökérvényű elismerését.

Az eseményre több mint 70.000 látogató érkezett.

 

Cégvezetők nyilatkoztak a duális szakképzésről

Cégek vezetőit kérdezett meg a BKIK, hogy miért is hasznos egy vállalatnak ha részt vesznek a duális szakképzésben.

Magyarországon, a Learning by Doing nemzetközi projekt keretében egy aktív tudámegosztás zajlik a duális szakképzési tapasztalatokról, jó gyakorlatokról, hogy minél több piaci szereplő csatlakozzon a képzések nemzetközi színvonalának megteremtéséhez.

A duális szakképzés egy olyan képzési rendszer, ahol a tanulók elméleti képzését az oktatási intézmények, a gyakorlati oktatást pedig cégek végzik. A tanulók a képzés egy részét így nem az iskolában, hanem az intézménnyel szorosan együttműködő cégeknél töltik tanulószerződéses keretek között.

A projekt az Európai Unió (ERFA, IPA források) és a Magyar Állam társfinanszírozásával Learning by Doing (Dolgozva tanulj) elnevezésű projekt keretében valósul meg.